Járványmatematikai gyorselemzés, 2025 április 17.
Magyarországon április 2, Szlovákiában április 4 óta nem volt újabb megerősített RSZKF eset. Sokakat érdeklő kérdés, hogy mennyire lehetünk biztosak benne, hogy véget ért a járvány. Mivel a betegségnek van egy lappangási ideje, és ez a vírus bizonyos körülmények között hetekig, vagy akár hónapokig is fertőzőképes tud maradni, nem lehet teljesen kizárni, hogy nem lesz még újabb fertőzés. Ennek a valószínűségét viszont járványmatematikai eszközökkel meg lehet becsülni.
A 2001-es nagy járványban az Egyesült Királyságban több mint 2000 farm volt érintett, ehhez képest a mostani járványban szerencsére nagyságrendekkel kevesebb eset volt. Emiatt viszont a járvány paramétereit nehéz becsülni. Ráadásul, egy száj- és körömfájás járványt nagyban befolyásolnak kis valószínűséggel bekövetkező, de nagy jelentőségű események, ezért az előrejelzés nagyon nehéz, és valószínűségi alapú lehet csak.
Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium szegedi járványmodellező csoportja kidolgozott egy módszert, amivel kevés adatból is lehet következtetéseket levonni. Ehhez több mint tízmilliárd szimulációt futtattak RSZKF-kitörésekről, a korábbi járványok tapasztalataiból becsült összes lehetséges paraméterrel. Ezek közül kiválogatták a közelmúltban történtekre hasonló kimeneteleket, majd az ebből készült statisztikákból készültek az alábbi becslések.
Az első ábra azt mutatja, mekkora valószínűséggel mondhatjuk ki egy adott napon, hogy már véget ért a járvány, feltéve hogy április 4. után addig a napig nem volt újabb eset. A mai napon ez a valószínűség 75% körül van. Ha április 25-ig nem lesz újabb fertőzés, akkor már 90% feletti esélye lesz, hogy véget ért a járvány. A kutatók a modellezés során mindenhol konzervatív becsléseket alkalmaztak, így a valódi helyzet ennél inkább kedvezőbb.
A COVID-19 idején sokat hallottunk a reprodukciós számról, ami azt fejezte ki, hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embernek adta át a vírust. Ha ennek értéke nagyobb, mint 1, akkor terjed a járvány, 1 alatti értéknél viszont sikerült megfékezni. Az RSZKF járvány esetén a járványtani alapegységnek egy állattartó gazdaságot lehet tekinteni. Ebben az esetben is értelmezhető a reprodukciós szám, kifejezve azt, hogy egy fertőzött telepről hány másik telepre jut el a betegség. A kutatók megbecsülték a telepről-telepre reprodukciós szám értékét is, aminek a medián értéke 4 körülinek bizonyult, a legvalószínűbb értéke pedig kb. 2,5. A kezdeti kitörés után szigorú szabályok léptek életbe. Mivel ezt a vírust a szél is tudja terjeszteni, az átvitel valószínűségét nem lehet teljesen nullára csökkenteni. A becslések alapján jó eséllyel sikerült elérni a reprodukciós szám egy alá csökkenését, ami a járvány megfékezéséhez szükséges.
A számításokhoz felhasznált matematikai módszerek: folytonos idejű elágazó folyamatok változó környezetben, illetve egy erre a szituációra kifejlesztett, nem-standard bayes-i Monte Carlo módszer.
Az elemzést készítették:
Nedényi Fanni (HCEMM)
Régaisz Olivér (SZTE Bolyai Intézet)
Röst Gergely (Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium, SZTE)